Fiume városáról (mai, horvát nevén Rijeka) hazánk egyik kiemelkedő jelentőségű történelmi települése, köszönhetően annak, hogy a történelem során Fiume volt Magyarország legnagyobb kikötője. Többek között ennek is köszönhetően alakult meg a Fiume Barátai Egyesület. A város azonban nem csak a kikötőjéről, hanem iparáról is híres volt.
A gyáripar volt természetesen a fő iparág Fiumében, köszönhetően a kikötő és a tengeri kereskedelem közelségének, egyszerűségének. A legrégebbi iparág a hajóépítés volt, gőzhajókat építettek a város gyáraiban, később azonban, mire eljött volna a hajózás virágkora, Fiume abbahagyta a hajóépítést.
A 18. században kibővült a város ipara, már szesz-, cukor- és dohánygyár is működött a városban és környezetében. Ekkor vette kezdetér a bőrgyártás is, két bőrgyár működött a század végén.
A 19. század közepére a hajóépítés mellett már több mint 30 különféle gyára volt, és gyakorlatilag évente létesítettek különböző gyárakat a városban. A kiegyezés után már két sörgyára és igen virágzó vitorlavászongyára volt Fiumének. A század végére selyemszövőgyár is létesült a városban, mely huszonöt szövőszékkel berendezve kiváló minőségű és remek kivitelű gyártmányaival a külföldön is nagy népszerűségre tett szert. Az eddig megalapított gyárak sokáig nem álltak fenn.
A város modern gyáripara a 1880-as évek elején biztosított állami kedvezmények hatására alakult ki. 1881-ben megalapították a rizshántoló és keményítő-gyárat, 1882-ben pedig a petróleum-finomítót.